A Kicsik Vidám Háza Családi Napköziben két nyelven folyik a gyermeknevelés délelőttönként.
Nagyon fontos megjegyeznünk, hogy ebben az életkorban még nem tanulják a kicsik a nyelveket, hanem elsajátítják, az anyanyelvükhöz hasonlóan. Ezért teremtünk nekik angolul is az anyanyelvihez hasonlóan gazdag környezetet, amelyben a játékosság, az élmények, mesék, mondókázás, éneklés, mozgás, kreatív alkotás is jelen van. Angol nyelvű nevelőnk egész délelőtt a gyerekekkel tartózkodik, a szabad játék során is kérik tőle a gyerekek, hogy meséljen, játsszon velük – angolul.
Az angol nyelv jelen van olyan mindennapos helyzetekben is, mint a tízóraizás, az udvarra induláskor az öltözés, vagy akár kézmosás.
A KiVi-Ház fészkéből kirepülő, oviba kerülő gyerekek (és más érdeklődők) is lehetőséget kapnak arra, hogy bizonyos délutánokon visszajárjanak az ún. „oviangol” foglalkozásokra, ahol hasonlóan a délelőttökhöz, játékos formában, élménycentrikusan történik a nyelv átadása.
[dropcap color=”color”]M [/dropcap] ég mindig sokakban él az a tévhit, hogy a gyerekeknek nem szabad korán nyelvet tanítani, mert magyarul sem fog rendesen megtanulni. A szakértő ezzel egyáltalán nem ért egyet. A nyelvtudomány, a pszicholingvisztika, a kognitív tudományok álláspontja szerint minél korábban érdemes elkezdeni idegen nyelvet tanulni, mert akkor lesz igazából hatékony. Az is tévedés, hogy összekeverednének a nyelvek a gyerek fejében – ez esetleg a nyelvtanulás első szakaszában lehet ideiglenesen igaz –, valójában azonban szépen meg tudja tanulni a két nyelvet.
A korai nyelvtanulásnak bőven vannak előnyei. A gyerek absztraháló (elvonatkoztató) képessége sokkal jobb lesz. „Ha csak magyarul tanulsz egy nyelven, a kutya szó összekapcsolódik a kutya jelentéssel. A szó és a jelentés egy lesz. Viszont, ha egy jelentésre, minthogy szőrös, ugató állat ott van angolul a dog és a magyar kutya szó is, akkor már szétválik a szó és a jelentés.”
Sőt a nyelvtanítást akár egyből a születés után érdemes lehet elkezdeni, ugyanis a fonémák (a hangok elvont elemi egysége) percepciója (észlelése) már lezárulhat kétévesen vagy akár még korábban is. Az anyanyelv fonémái hamar behatárolódnak, ezért ha korán hall a gyerek más típusú hangingereket, más nyelvet, akkor gazdagabb fonémakészlettel rendelkezhet.
Az agyi plaszticitás (a tanulási képesség idegrendszeri alapját képezi) egészen más gyerekkorban, mint a felnőtteknél. Bizonyos memóriaképességek másképp működnek fiatal korban, emiatt a korai és későbbi nyelvtanulás általában más idegrendszeri háttérrel rendelkezik. „Ez kicsit olyan, mint amikor egy felnőtt stroke-ot (szélütést) kap, és nem tud beszélni, mert a nyelvi produkcióért felelős agyi központjai sérültek. Amikor újra próbálkozik a nyelvet használni, részben más agyterületek segítségével tanulja meg a beszédet” – magyarázza Német Dezső. Ilyenkor az egyén sokkal nagyobb mértékben támaszkodik tanulás közben a tudatos, úgynevezett deklaratív emlékezeti rendszerre. Ennél hatékonyabb a nyelvtanulás, ha a készségszintű, úgynevezett procedurális rendszerre támaszkodik.
(Forrás: Akkor most németet vagy angolt? Interjú Németh Dezsővel, az ELTE Klinikai Pszichológia és Addiktológia Tanszékének pszicholingvisztikusával)